udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2
találat
lapozás: 1-2
Névmutató:
Gáspár Lóránd
2001. november 19.
Markó Béla szövetségi elnök a vele készített interjúban kiemelte CEFTA jelentőségét. Az RMDSZ számtalanszor figyelmeztetett arra, hogy Magyarország és Románia kapcsolatainak nem szabad a kedvezménytörvény körüli nézeteltérésekre szorítkozniuk, figyelmeztetett. Markó Bélának alkalmam volt Orbán Viktor miniszterelnökkel véleményt cserélni még nov. 15-én, amikor megérkezett Bukarestbe. A megbeszélések nyomán úgy látja, hogy azokban a kérdésekben, melyeket a román kormány hangsúlyosan kifogásol, lesz lehetőség a megegyezésre. Nastase román kormányfő annak idején fölvette azt, hogy az RMDSZ-tagságnak kellene az alapot jelentenie a magyar igazolvány kiadásához. Nastase olyan kritériumokat keresett a magyar igazolvány hivatalosításához, amelyek a román jogrendre is ráépíthetők. Így az RMDSZ például egy olyan szervezet, mely a román törvények szerint lett bejegyezve, azok előírásai szerint működik. Az RMDSZ-tagság tehát ezeknek teljes mértékben megfelel. Mintahogy megfelelnek ezeknek az ismérveknek a Romániában hivatalosan nyilvántartott történelmi egyházak, az azokhoz való tartozás, illetve az országos jelentőségű magyar civil szervezetek és tagjaik is. - A költségvetés elfogadásakor az RMDSZ a kormánypárttal együtt szavazott, a Nemzeti Liberális és a Demokrata Párt pedig a Nagy-Románia Párttal együtt ellene szavazott. A két ellenzéki párt megpróbált egy bizonyos fajta nacionalista irányvonalat felmutatni. - Markó elmondta, hogy Párizsba készül, de magánemberként, költőként. A 2001. esztendő Franciaországban a magyar kultúra éve, amelynek keretében számos rendezvényre került és még kerül sor. Ezek egyikére meghívást kapott Markó Béla, mégpedig több könyve, elsősorban a most napvilágot látott magyar-francia kétnyelvű verseskötete bemutatójára. A versek jó részének fordítója Laurand Gaspar költő, aki egyébként Marosvásárhelyől került ki Franciaországba. Idehaza Gáspár Lórándként ismertük, tiszteltük. /Gyarmath János: A két ország közös érdeke megegyezésre jutni. Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./2002. június 26.
Marosvásárhelyen zajlottak a Katolikus Napok. Jún. 23-án a Marosvásárhelyen élő katolikus öregdiákok ünnepelték meg, hogy 300 éve indult újra a városban a katolikus oktatás. Az ünnepség fő szónoka dr. Péter Mihály akadémikus orvosprofesszor volt. Az öregdiákok jól dokumentált emlékkönyvet jelentettek meg a Lyra Kiadó gondozásában. Ebből megtudhatjuk, hogy milyen neves tanárai, diákjai voltak a gimnáziumnak, például dr. Gáspár Lóránd, Apollinaire-díjas, Franciaországban elő költő, aki 1995-ben elnyerte a Francia Akadémia költészeti nagydíját, és akit a héten a Marosvásárhelyi Napok keretében Pro Urbae-díjjal tüntetnek ki; Gergely Géza színházi rendező; Gherasim Emil Áron szerkesztő, költő, műfordító; dr. Horváth Ágoston latin-francia szakos író, tanár; dr. Horváth Attila vegyész, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem gyógyszerészeti karának a megalapítója; Kacsó Sándor író; Kozma Géza gordonkaművész, a Marosvásárhelyi Filharmónia lapító tagja; Kozma Mátyás orgonaművész; Mikó László jogász, gazdasági szakíró; Murádin László nyelvész; dr. Szabó György egyetemi tanár; Szász Endre képzőművész, a híres hollóházi porcelángyár stúdiójának megalapítója; Weszely Tibor matematikus, Bolyai-kutató és sokan mások. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek az ünnepség alkalmából levelet intézett az öregdiákokhoz, melyben emlékeztetett: tizenkét év szabadság ellenére sem állíthatták vissza hitvallásos iskoláikat. /Máthé Éva: Katolikus Napok - Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
lapozás: 1-2